Rejtő Jenő Tigrisvér

2010 szept 3 E könyv

A vendéglő ajtaján egy kalap repült ki. Nagy kacagás. Ezután következett a fiatalember. Még
harsányabb kacagás.
A kidobott illető felkel a porból, a kalapját is felemeli, és gyűlölettől villogó, de igen szomorú
szemekkel ütögeti két tenyerével a nadrágját.
Tom kilép a kocsmából. Széles, csúfondáros szája bántó vigyorra húzódik.
- Hordd el magad a kocsma környékéről. Megértetted?
- Azért is ide jövök, amikor csak kedvem tartja.
- Én akár mindennap kidoblak, ha kell!
Valaki odakiáltja:
- Gyáva ember ne járjon kocsmába.
Egy másik:
- Minek hagyod magad, mi?
- Férfiruhában jársz, fegyvered is van, miért nem állsz ki Tommal?
- Nem akarok! - feleli panaszosan.
Vörös hajú leány jelenik meg az ajtóban:
- Menjen szépen, Robin, látja, hogy itt csak kicsúfolják...
- Én magához jövök, Amy, és csak az érdekel, hogy maga csúfol-e.
A leány egy másodpercig rosszkedvűen habozott.
- Én nem csúfolom... de azért... jobb lesz, ha nem jön...
- Most már takarodj! - kiáltott rá Tom Connor. - Amy is megmondta neked, hogy mit tart
gyáva emberről!
A megalázott férfi csendesen elkullogott a lovakhoz. Látták, hogy eloldja a szürkéjét, nyeregbe
ül és elnyargal.
Valamennyien visszamentek a kocsmába. Az ajtó becsapódott.
- Miért bántják mindig? - mondta a leány.
- Mert gyáva és csökönyös - feleli Tom Connor. - Ötször is felszólítottam, hogy ne forgolódjon
körötted, Amy. Négyszer leütöttem, mégis újra jön mindig.
- Fogadhatsz velem, hogy holnap megint csak itt lesz - szólt közbe egy borízű hang.
- Akkor laposra verem! - jelentette ki Tom Connor.
- Nem szép tőled - dünnyögte Green, a kovács. - Gyáva embert bántani, az alapjában véve
szintén gyávaság. Robin nem üt vissza, és a fegyvert sem kezeli jól.
- Akkor maradjon otthon!
- Hozzám jár - nyelvelt élesen Amy.
- Talán szívesen látja?
- Nem az a kérdés, hogy szívesen látom-e, hanem hogy maga mi jogon féltékeny rám?
- Rövidesen felelek erre, Amy - mondta Tom jelentősen, és a leány rámosolygott.