Több mint húsz esztendeje tanulmányozom a Ji-kinget, a világ talán legrégibb jóskönyvét, amely a hagyomány szerint természetfeletti forrásból eredt azzal a céllal, hogy az embert élni segít-se és a sorsába beavassa.
Az ősi Kínában - éppúgy, mint a mi őskeresztény világunkban a hangsúly a szent szellemek-kel (kínaiul: sen) való kapcsolaton volt, akik gyógyítottak, tanítottak és prófétáltak.
A prófétálás persze nem jövendőmondást jelentett, hanem minden esetben azt, hogy a látó megmondta az embernek, hogyan éljen, mi az, ami „áldott”, s mi az, ami „átkos”; vagy más sza-vakkal: mi az, ami „rossz”, s mi az, ami „jó” jövendőt érlel.
Innen ered a mi nagyon pontos „jóslás” szavunk. Megmondja, mi az, ami számunkra „jó lesz”.
Nos, régóta keresem, mi az, ami „jó lesz”, nem általában, hanem a mindennapi életem legki-sebb kérdéseiben is. Több mint húsz esztendeje „jósolok” a Ji-kingből, tanácsot kérek tőle magam-nak, barátaimnak s mindazoknak, akik sorsuk problémáival hozzám fordulnak.
Egy idő után fölfedeztem ugyanis, hogy ez a könyv sokkal mélyebbre és messzebbre lát, mint én. Számtalanszor előfordult, hogy ha valaki bajával hozzám fordult, azt mondtam: „Nekem már lenne valamiféle tanácsom, de kérdezzük meg először a kínai szentkönyvet!”
Minden esetben kiderült, hogy a könyv válasza volt a helyes. Maga a Ji-king - a Változások Szentkönyve - nem több, mint pár ezer kínai írásjel. Mindegyik jel sűrű szimbólum. Ezeket segítet-tek megfejteni valaha azok a bölcs pap-médiumok, akik magasrendű szellemiségekkel álltak kap-csolatban.
Ez a kapcsolat a mai napig nem szűnt meg. Erről meggyőződtem.
Ez a könyv meditációim, tanulmányaim, de mindenekelőtt szellemi Mesteremmel való kö-zös munkálkodásom eredménye.
Ezért ha ilyen felkiáltójeles parancsokat találsz benne, hogy „Állj meg!... Érik a beteljese-dés, de ne siettesd!... Türelem!... Elérkezett a tett pillanata!...”, tudd, hogy ezt mind nekem kiáltotta valamikor a Hang, ha sorsomról vagy mások sorsáról faggattam.
Ez a Hang természetesen nemcsak Tanítómesterem, de az én „jobbik énem” hangja is, aki ihletett pillanataiban maga is rálát az életemre, s meg tudja ítélni, mi az, ami az adott helyzetben üdvös lépés számomra, s mi az, amitől feltétlenül óvakodnom kell.
Ezt el kellett mondanom mindjárt a könyv elején.

A könyv tovább olvasásához és letöltéséhez be kell jelentkezned. Nem vagy még tag? Regisztrálj Most!

Szavazz:

(Nincs szavazat)