Egy lelkesen megtapsolt beszéd vége. - Doktor Fergusson Sámuel bemutatása. - «Excelsior!»
- Egy öntudatos fatalista. - Ebéd a «Traveller-klub»-ban. - Számtalan alkalmi felköszöntés.
Az angol kir. földrajzi társaság 1862 január 14-iki ülésén Londonban (Waterloo place 3) a
közönség rendkívüli nagy számban jelent meg. A társaság elnöke Sir Francis M... tetszésnyilatkozatok
által többször félbeszakított beszédében egy igen fontos tárgyról értesíté a
tisztelt tagtársakat.
Ritka ékesszólással előadott beszédét végül a hazafias érzelmektől túláradó következő
csattanós mondásokkal fejezte be:
«Anglia mindig túltett minden más nemzeten utazóinak bátorsága által a földrajzi fölfedezések
mezején. (Élénk helyeslés.) Fergusson Sámuel doktor e dicső haza gyermeke szintén
nem fogja szégyenben hagyni elődei példáját. (Mindenfelől: nem nem bizony! de nem ám!) E
vállalat, ha sikerül (fog sikerülni), összeköti és kiegészíti az Afrika térképére vonatkozó
szétszórt ismereteinket (úgy van, úgy van); ha meghiusul, (nem fog), akkor is, mint az emberi
szellem legmerészebb vállalkozásainak egyike, méltó bámulat tárgya fog maradni az idők
végéig!» (Tomboló tetszés.)
- Hurráh! Hurráh! - kiáltá egyhangúlag az ezen szavak által felvillanyozott gyűlés.
- Éljen a rettenthetetlen doktor Fergusson! - kiáltott a nekihevült hallgatók egyike.
Egymást érték a lelkes felkiáltások. Fergusson neve hangzott minden torokból; és alapos
okunk van föltenni, hogy az csak nyert erőben azáltal, hogy a torkok angol torkok voltak.
Megrendült bele az ülésterem.

A könyv tovább olvasásához és letöltéséhez be kell jelentkezned. Nem vagy még tag? Regisztrálj Most!

Szavazz:

(Nincs szavazat)