Darren Shan A hajnal gyilkosai
A megtévesztések kora volt. Mindenki mindenkire gyanakodott – és okkal! Sohasem tudhattad, mikor fordul ellened fogát vicsorgatva az, akit eddig megbízható szövetségesednek tartottál, hogy darabokra szaggasson.
A vámpírok és vérszipolyok hadban álltak egymással ez volt a Sebhelyesek Háborúja –, és a harc végkimenetele azon múlott, hogy a vámpírok megtalálják-e a Vérszipolyok Urát, s végeznek-e vele. Ha igen, övék a győzelem. Ha nem, akkor bíborvörös bőrű unokatestvéreik veszik át az uralmat az éjszaka birodalmában, s mind egy szálig kiirtják őket.
Mr. Desmond Tiny három vámpírt indított útnak a
Vérszipolyok Urának üldözésére – Vancha March-ot, Larten Crepsleyt és engem, Darren Shant. Én félvámpír vagyok.
Mr. Tiny elmondta nekünk, hogy e hajtóvadászatban más vámpírok nem segíthetnek bennünket, de nem vámpírok igen. Ennélfogva csak egyvalaki kísért el minket: egy Harkat Mulds nevű törpe személy. És utunk egy rövid szakaszán egy boszorkány, Lady Evanna. Miután négy, előre megjósolt találkozásunk közül az első alkalmával tudtunkon kívül hagytuk, hogy a Vérszipolyok Ura kicsússzon a kezünkből, elutaztunk Mr. Crepsley szülővárosába. Nem számítottunk rá, hogy ott találjuk a Vérszipolyok Urát – a városban egy csapat vérszipoly gyilkolta az embereket, őket akartuk felhajtani, hogy véget vessünk a garázdálkodásuknak.
Itt két újabb társ szegődött mellénk – egykori barátnőm, Debbie Hemlock és Steve Leopard. Steve valamikor a legjobb barátom volt. Azt állította, hogy vérszipolyvadász lett belőle, és megesküdött, hogy segít véget vetni a vérszipolyok öldöklésének. Mr. Crepsley gyanakodott rá – szentül hitte, hogy Steve ereiben gonosz vér csörgedez –, de én rávettem, hogy legalább adjon egy esélyt régi barátomnak.
Üldözőbe vettünk egy kampókezű, őrült vérszipolyt, akiről kiderült, hogy szintén régi ismerősöm – R. V., azaz eredetileg Reggie Veggie, habár most azt állította, hogy a két kezdőbetű a Rettenthetetlen
Vérszipoly rövidítése. A környezetvédelem elszánt harcosa volt mindaddig, míg a Cirque Du Freak Farkasembere le nem harapta mindkét kezét. Engem hibáztatott a balesetért, és hogy bosszút álljon rajtam, összeállt a vérszipolyokkal.
Megölhettük volna R. V.-t, de tudtuk, hogy cinkosságot tart más vérszipolyokkal, ezért inkább úgy döntöttünk, csellel rávesszük, hogy vezessen el bennünket hozzájuk. Csak azt nem tudtuk, hogy valójában mi estünk az ő csapdájukba, nem pedig fordítva. Mélyen a város utcái alatt egy egész sereg vérszipoly várt ránk. Közöttük a Vérszipolyok Ura és a testőre, Gannen Harst – Vancha March ellenséggé vált öccse.
Egy föld alatti barlangban Steve Leopard is levette az álarcát, és megmutatta, kicsoda ő valójában: félvérszipoly, aki összeesküdött R. V.-vel és a Vérszipolyok Urával, hogy csellel a vesztünkre tör. Steve azonban alábecsült bennünket. A hatalmamba kerítettem, és meg is öltem volna –, csakhogy R. V. foglyul ejtette Debbie-t, és azzal fenyegetőzött, hogy megtorlásul végez vele.
Mindeközben szövetségeseim a Vérszipolyok Urát üldözték, de a körülmények összeesküdtek ellenük, így ő egérutat nyert, és elmenekült. A vérszipolyok mind egy szálig lemészárolhattak volna bennünket, de mi is sokukkal végeztünk volna. Gannen Harst, hogy elkerülje a vérontást, tizenöt perces előnyt adva utunkra engedett – az alagutakban könnyebben legyilkolhattak minket a vérszipolyok.
Így vonultunk vissza: én túszommal, Steve Leoparddal, Vancha pedig egy vémbert – egy vérszipoly módra kiképzett embert – hurcolva magával, kényszerűségből hátrahagyva Debbie-t R. V. minden elképzelhető kegyetlenkedésének kiszolgáltatva. Elcsigázottan és az őrület határáig felzaklatva loholtunk végig az alagutakon, jól tudva, hogy hamarosan kirajzanak utánunk a vérszipolyok, s ha elkapnak, könyörtelenül lekaszabolnak bennünket...
A könyv tovább olvasásához és letöltéséhez be kell jelentkezned. Nem vagy még tag? Regisztrálj Most!






