Agatha Christie Találkozás a halállal
- Ugye, te is belátod, hogy meg kell ölni?
A kérdés kilebbent az éjszaka csendjébe, és
mintha még pár pillanatig ott lógott volna a levegőben,
mielőtt távozott a Holt-tenger feletti
sötétség irányába.
Hercule Poirot, kezében az ablakkilinccsel,
egy pillanatra megtorpant.
Homlokát ráncolva, határozott mozdulattal
becsukta az ablakot, hogy az ártalmas éjszakai
levegő be ne jöhessen. Hercule Poirot abban a
hitben nőtt föl, hogy a kinti levegőnek legjobb
odakint maradnia, és hogy az éjszakai levegő
kiváltképpen egészségkárosító.
A függönyöket gondosan elhúzta az ablakon,
az ágyához ment, s közben a szája szögletében
elnéző mosoly játszott.
„CIgye, te is belátod, hogy meg kell ölni?"
Milyen különös szavak - és éppen Hercule
Poirot-nak, a detektívnek kell véletlenül meghallania
őket jeruzsálemi útja első éjszakáján!
-Mehetek én bárhová, valami mindig eszembe
juttatja a bűnözést! - mormolta magában.
És mosolygott tovább, mert egy történet is
felrémlett benne, amit egyszer a regényíró
Anthony Trollope-ról hallott. Trollope éppen az
Atlanti-óceánt szelte át egy hajón, amikor a
fedélzeten meghallotta, hogy két utastársa
A könyv tovább olvasásához és letöltéséhez be kell jelentkezned. Nem vagy még tag? Regisztrálj Most!
